Aktuális blog

Grill Chill

Rohadt meleg van, leégtem bármi hihetetlen itt is le tudok. A cuccok félig összepakolva pedig még csak szombat van. Utolsó munkanapom töltöm. Holnap foci azután hosszú út Londonba. Várom már nagyon is be vagyok zsongva. Ott azért naponta változnak a dolgok nemhogy félév alatt. Tarok egy kicsit attól, hogy vasárnap átlépem a határaim alkohol szintbe és úgy indulok meg minimum 4 órás útnak, de ne legyen igazam. Igazából nem érdekel,hogy nyerünk-e vagy sem én már annak is örültem,hogy tovább jutottunk, most már ellazultan bámulhatom a meccset,bár azt sem tudom mi a les és hasonlók, de a gólt még megismerem remélem az ünneplés közben. Szóval grill party van és Brexit nejee neked! J Egy piros-fehér-zöld lány, egy zöld-fehér-piros fiú és 2 brit társaságában odaégetünk a faszénnek. Jó lesz ez.. én tudom. Jó a csapat ez már rossz buli nem lehet. Sör, grillezett sajt,zöldségek ez volt az én vegetáriánus kajám a többiek véres husit eszegettek. Egészségünkre! Itt aztán mindenről volt szó. Milyen a családunk nélkül messze lakni kérdéstől egészen a mikor ki merre tervek alapos kidolgozásáig minden játszott.

Szerintem mi így együtt először és utoljára ültünk le. Valószínű is, hisz én kiugrok a képből utánam meg Olaszka, azt mondta nem marad, ha én sem. Nőkről beszéltünk a legtöbbet jobban mondva csak hallgattam és kamilláztam. Mennyire másképp látnak ezek minket és mindegy honnan származol, egyet értenek a pasik. Valami reklámról került szóba ez, de nem is tudom hogy. A lényeg, hogy mindenki, hogy utálja a reklám testű nőket akik vékonyak, kecsesek és tökéletesek. Én ott elájultam, hogy a női szemmel ideállt itt fikázzák. Nem hittem a fülemnek még most is hihetetlen. Olaszka elejtett egy mondatot ami nagyon megtetszett, a következő az: szeretem amikor egy nőnek van combja és feneke és legyen csinos kevésbé kedvelem mikor egy csonthalmaz mellé fekszem le. Mindenki nagyon egyet értett mondanom sem kell. Kérdezték,hogy ismerek-e olyan magyar lányt aki szerintünk magyarok szerint tökéletes. Egyből Palvin Barbi jutott persze eszembe, meg is mutattam nekik ők meg egyből szerelmesek is lettek és mindenkinek nagy kedvet kapott egy magyarországi látogatásra. A következő órákban már az alkohol beszélt inkább belőlünk minthogy az értelem, azokat már nem is feszegetem.

Vasárnapot írunk már. Ezzel a nappal a fejfájásom is megjelent pedig csak 2 üveges sört ittam. Ez a vasárnap a napja mindennek,magyar meccs,hajnalban pedig már úton Londonba. Pakolgatok és próbálom összeszedni a gondolataim. Nehezebb mint gondoltam volna, a telefon folyton csörög annyiszor valakitől el is köszönök már így nem olyan gyors ez a folyamat ,mint én terveztem. Sehol sem állok még,de indulunk a meccsre egy kocsmába. A tervem a következő: jól érezni magam és nem késni. Remélem a legjobbakat, most indulok és azt dúdolgatom: " az éjjel nem érhet véget".

Megérkezett a meglepetés. Mondhatni már minden megtalálható itt: Képek,videó,bejegyzések. Sűrűn hallottam,hogy nehéz elképzelnetek Angliát,hisz sokan nem jártatok még külföndön sem. Igyekeztünk kihozni a legtöbbet, lesz még videó ha minden jól megy. Mi örömmel készítettük, reméljük ti pedig örömmel nézitek. Sajnos csak gépről elérhető a következő már telefonon is nézhető lesz.

Külön köszönöm a kis csapatomnak,hogy segítettek! :) 

Hu vs. UK

Minden írásommal igyekszem egyre közelebb hozni nektek az angol embereket és magát Angliát. Szeretném, ha meghalljátok az ország nevét, ne csak annyi ugorjon be, hogy állandóan esik az eső. Rengeteg szépsége van a szigetnek, persze hátrányosságai is, csak az egyik ilyen az eső. Nagyon szeretem Magyarországot, hisz a hazám és számomra fontos emberek élnek ott. Angliát én már a második otthonomnak nevezem. Nagyon szeretek itt élni (nem az anyagiak miatt), számomra itt mindennap egy kihívás és sokat tanulok. Mondhatni közelről ismerem az angolokat is, velük élek (lakótársaim), dolgozom, barátaim és volt párkapcsolatom is, tehát nem vakon beszélek róluk.

Kezdjük az elején. A legtöbb angol imádja a teákat, rengeteget is fogyasztanak belőle. Szeretik a tisztaságot és az ápoltságot, ha nem nekik kell megcsinálni. Onnantól kezdve, hogy ők csak élvezik a rendet, nagyobbak az elvárásaik is, amennyiben ezt nekik kell megcsinálni, a negyede annyi elvárásuk van. Kimondom, én ki, az angol rettentő lusta népség. Nekem egy kicsit mutogató show, kívülről minden patent, ha közelebbről megnézed, akkor meg elájulsz. A múltkor nyitva hagyták lakótársaim az ajtajukat és egy útvesztőt láttam csak, vagy inkább labirintust. Igen, a lányok is így élnek. Az ajtótól az ágyig van egy kis út, ahol tudsz közlekedni, ha szerencséd van úgy, hogy ne lépj rá semmire. Az egyik oldalon a tisztának mondható ruha, a másikon a szennyes, itt-ott felbukkan egy tányér, pohár és társai a szeméttel együtt. Nehéz volt ezt megszokni, de az ő szobájuk, amíg be van csukva az ajtó engem nem érdekel. A szellőztetés tabu téma. Nem szeretnek, Isten tudja miért, de nem. 

Jó, most szépen lehordtam őket, mondok egy kis szépet is, utána folytatom a kevésbé jóval.. Nagyon másképp látják a világot,a szemlélet módjuk nagyon más. Amíg én már átgondoltam, hogy mit hová teszek, ők megakadnak a kis dolgokon, bele merülnek a hogyan kérdésbe jobban. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát, pizzériában dolgozom, naponta sok sajtos zacskót nyitunk ki. Én kinevettem, amikor el akarták magyarázni nekem, hogyan nyissam ki a zacskót. Gondoltam ez csak egy zacskó ember?! Valahogy csak megoldom.... Míg az angolok belemerülnek a részletekbe, hogyan a legegyszerűbb és én mondom, tanulják! Ott abban a percben ezt hittem április bolondját játsszák velem. Nem, rá kellett jönnöm, nem. Tényleg ilyen egyszerűek. A nyelvük, na, azt meg jobb is, ha nem feszegetjük. Abban az esetben, ha beszélsz angolul, nem jelenti azt, hogy meg érted mit mond egy Brit. Elhiszem, hogy felírat nélkül nézed a filmeket, a zenéket is érted, de ez más. Az amerikai angol mérföldekkel tisztább és érthetőbb. Telefont is vettem fel, ott volt egy jó pár beégésem. Nem hallottam előtte soha azt, hogy 'Wá?" ez lenne a What, az sem, hogy 'Tá' ez a thank you, és még sorolhatnám. A következő, hogy London nem Anglia része. Persze, Angliában található, de mégsem. Londonban igazi angol már kevés él, így alkalmazkodott a bevándorlókhoz. Nem véletlenül van ott annyi magyar, pakisztán, lengyel, román stb. Bevándorlók szinte az egész országban megtalálhatók, de ott aztán majdnem csak ők lakják.

Nem tudom ettetek-e már English breakfast-ot de ők rengeteget esznek, és gyorskaját is. Igazából a nagyja, steak-en és hasonlókon él. Amikor elmegy egy igazi British ember más országokba tuti, hogy ott is keresi az English breakfast-ját. Lehet, hogy kipróbál mást is, de ahhoz ragaszkodik és a teájához. Hogy miért, ne kérdezd. Ők sem tudják megindokolni, de imádják. A KFC, Mc Donalds, hamburgerek, pizzák, minden ami gyors étel az tömérdek mennyiségben fogy el általuk.

A szakértelmük az nagyon kemény. Építész és hasonló szakmát inkább ne választottiak volna soha. Kívülről még nem is, de belülről minden második lakás nevetséges. Otthoni szakemberek vernék a fejüket a falba. Nem tudom, hogy nem szeretik-e a vízmértéket, vagy csak lusták, de jó, ha egy lakásban találsz egyenes falat. A küszöbökkel ismét szoktak lenni problémák. A kandalló csak dísz és még ezeket is sorolhatnám.

Rengeteg róka él a városokban, Londonban meg még ráadásképp jön a patkány és a bogarak is. Az itteni levegő teljesen más. Párásabb és tisztább. Ez úgy tűnik fel a legjobban, hogy gyorsabban nő a körmöm, hajam. A növények, amikkel te otthon szenvedsz és próbálod őket életben tartani itt szinte már gyom. Sok virágot próbálunk kiirtani, mert már túlszaporodnak. Öltözködésre igyekeznek tartani a lépést, de itt vannak a legnagyobb bakik is. Nagyon szeretem, hogy itt tényleg lehet mindenki önmaga. Nem egyszer láttam fényes nappal angolokat vásárolni köntösbe. Olyankor mindig elfog a röhögőgörcs és csak annyi jut eszembe, biztos elfogyott a kávé. Tejet is szeretik nagyon. Kapható bögrényi tej is azt előszeretettel fogyasztják. Péksüteményből más a választék. Igazi péksüti nincs is, kakaós csigáért most a fél karomat is odaadnám. A kolbász náluk egy körömnyi darabka darált hús szerűség. A BBQ és Buffalo szósz mindenhez jó, nagyon szeretik mártogatni bele akár a krumplit is. Az angol nép nagyon befogadó és elfogadó. Nem bánják, ha nem is beszéled teljesen jól a nyelvüket, értékelik a próbálkozásod. Itt tényleg senkit nem érdekel a származásod, bőrszíned, identitásod minden mindegy. Arra kíváncsiak, hogy te ki és mi vagy. Nem bámulnak meg az utcán, hogy milyen ruha van rajtad, hogy tetoválásod van, hogy milyen a hajszíned vagy, hogy mennyi piercinged van. Ha neked az tetszik, hát elfogadják. Itt megtalálod önmagad és fel is mered vállalni, hisz nem dobálnak meg az utcán szebbnél szebb mondatokkal, hanem elmennek melletted, vagy ha beszélgettek ugyanolyan rangú partnernek kezelnek.

Út és az első napok

• Fájdalmas búcsú az otthoniaktól, ígéretek rengetege nagyszüleimnek és egy hosszú út Budapestre a reptérhez. Útlevél a hátsó zsebben, repülőjegy a kézben, bőrönd már úton a repülőre, én meg a kapuk előtt könnyes szemmel. Olyan egyszerű kimondani, hogy elrepülök oda ekkor és ekkor, de amikor eljön az a nap, ráadásul életedben nem is repültél még. Nagyon ijesztő tud lenni.. ( Jobb lett volna ha pelussal és 100as zsebivel készülődök az első útra.) Ha ott tovább tudsz menni, becsekkolni, felszállni a repülőre, akkor a szememben már hős vagy. Megtetted az első lépést a változás felé, mindegy hová mész Anglia, Németország ilyenkor nem számít az érzés ugyanaz. A szíved egy része ott marad a reptéren és csak az agyad marad. Meg kell tennem ez kavarog még a vérkeringésedben is. Nem anyuért, nem apuért, nem azért mert valaki elvárja tőled, csak magad miatt. Tisztán emlékszem minden egyes pillanatra. Egy percet egy órának éreztem, a könnyeimmel küszködtem, a torkomban a szívem és tiszta ideg voltam, hogy megtaláljam hová kell menni. Aki még nem repült és kíváncsi rá, a végén részletezem, hogyan is működik ez lépésről-lépésre. Ott és akkor kezdődött az én felnőtté válásom. Úgy, hogy azt sem tudtam hová megyek pontosan csak, hogy Anglia és London.
  

• Fent vagyok a repülőn, mindenki alszik, olvas, vagy csak néz ki a fejéből. Próbáltam beilleszkedni nehogy fekete bárány legyek. Egész úton bámultam ki az ablakon és csak azon agyaltam, hogy mikor vegyem meg a vissza jegyet.. Még ma?! Vagy adjak egy esélyt?! Nem tudtam mi a normális és talán az volt a szerencsém is, hogy nem érdekelt mennyi idő az út.A zene pedig szinte a dobhártyámat simogatta, hogy ne járjon az agyam. Több mint 1 órával többet voltunk a levegőben, mert légörvénybe keveredtünk, ezt akkor tudtam meg amikor leszálltunk. Kiszállás, bőrönd keresés. Megszűntek a magyar szavak körülöttem. Bepánikoztam, és azt sem tudtam hol vagyok, nem hogy a bőrönd.. Nehezen felfedeztem kajla nagy betűkkel írt Budapest-London Luton feliratot. Életemben nem voltam olyan boldog ilyen kis apróságért. Valahogy kikóvájogtam a repülőtér labirintusából. A legjobb barátom teljes nyugodtsággal üdvözölt én meg csak egy cigire tudtam gondolni. A fejemben egy kérdés ugrándozott: most mi lesz?! Közöltem G-vel, hogy bizony én most leülök és szívok egy kis füstöt. Közben ő mesélt. Nem figyeltem rá, csak a buszokat ,az embereket néztem és teljesen máshol voltam lelkileg. Annyit hallottam, hogy muszlim mondom oké, de most már induljunk. Ő a fél utat végig aludta én meg csak agyaltam és próbáltam rájönni, hogy mit is mondhatott a muszlimokról vagy mi vaaan?! Teljes káosz voltam. Minden második étteremre ki volt írva, hogy Halal. Meg sem mertem kérdezni, hogy mi az a halál... Oda értünk. Azt tudtam, hogy lesznek lakótársak meg van egy baba, de ami fogadott arra én sem számítottam. Kinyitja az ajtót egy hölgy, kendővel a fején és magyarul köszönt: Isten hozott! Gondoltam, amilyen gyorsan hozott olyan gyorsan is visz el! Kérdezi a muszlim magyar hölgy, hogy milyen volt az utam és hogy vagyok. A szokásos bájcsevej. Annyit mondtam, hogy nem sokáig maradok, azt érzem, de jól köszönöm. Mentem is egyből a szobába G-t leszidni, hogy hová hozott?! Éjszaka semmit nem aludtam szinte.. Hatalmas forgalom volt az utcánkban és én nem ehhez szoktam. Másnap gondoltam, elmegyek veszek kaját, mert G dolgozott. Én nem akartam a hölgy társaságában lenni. Persze, hogy olyan boltba jutottam be ahol önkiszolgáló volt háát persze. Csak egy nyelvű a gép az is angol, mi meglepő Angliában nem?! Valamiért sípolt is. Egy rohadt hosszú szöveg jelent meg, így segítséget kellett kérnem. A nagydarab biztonsági őrt láttam csak, így segítséget kérni. A következő képpen: HéJ! Kám end help plííz. A biztonsági őr csak mosolygott és megoldotta a problémám. Sétálok, haza csak azt sem tudom merre is van az.. Nem is aggódtam, úgy voltam vele valahogy csak visszajutok így elkezdtem követni egy galambot. Aztán, ha valami ismerős volt arra mentem. Jó ötlet volt. Az utcán minden második nő kendőt viselt. A második napon elkezdtem dolgozni is. G meg én nem voltunk muszlimok és csak mi voltunk Európaiak. Ami annyira nem volt kecsegtető. Az volt már igazán a hab a tortán, egyedül voltam nő nemű. Az első munkahetemen átvágtam az imát, minden hülyeséget megcsináltam, amit csak lehetett. Megtanultam úgy viselkedni nőként, hogy ne minden férfi engem nézzen. Angolom a béka feneke alatt volt, így vicces volt interjúzni is és beszélgetni is. Arra emlékszem, hogy megkérdezte a főnököm, mikor születtem én meg azt válaszoltam, hogy köszönöm jól. Szóval ütköztem problémákba az elején. A későbbiekben megismertem a lakótársaim és nagyon örülök neki, mert megszerettem őket. Ha N a muszlim hölgy, nincs akkor és ott én már egy hónap múlva haza mentem volna az tuti. A kislányát meg imádom. Mondhatni, hogy a londoni családommá váltak. Nagyon hiányoznak is. Mivel semmit nem tudtam Angliáról így a bőröndömet is úgy pakoltam be. Itt nincsenek, évszakok azt kell mondanom. Télen is süthet a nap és az eső nah az mondjuk, mindig eshet. Így aki most áll a pakolás előtt áll annak azt tanácsolom, neki a rövidnadrágtól a meleg kabátig mindent pakolhat. Szeles és esős Anglia, viszont ha süt a nap, akkor a 20-ot kb. 28-nak érzed. Legjobb, ha bepakolod az összes bátorságod is. A biztonságos otthon elhagyása a legnehezebb, meg az utána következő félév. Aki abban bízik,hogy a honvágy leküzdése egyszerű az téved.

• ezdjük ott, hogy megvetted a repülőjegyet. Az indulás előtt 15-20 napon belül (repülőtársaságtól függ) el kell végezned egy ismét adat kitöltős online check-int. Ha ez meg van, utána nyomtathatod a beszálló kártyád vagy okos telefonodra átküldve indulásra készen állsz.

Repülőjegy és a reptér röviden:

Repülés előtt érdemes min. 1 órával hamarabb érkezni. Először ha bőröndöd van, akkor azt kell leadnod. Ott lemérik, odaadod a személyid illetve a jegyed, mehetsz is a kapuhoz. Kabátot, övet sok esetben cipőt is le kell venned. Zsebeid kipakolni a kézipoggyászodat is belerakni a műanyag tálcákra. Átmentél a kapun visszaveszel mindent és már nézed a monitorom, ami az orrod előtt lesz, hogy melyik terminálhoz vagy írva. Ha megtaláltad még egyszer a kapunál használod, a beszálló kártyád, majd egyfelé mehetsz csak a repülőhöz. Egy konténer szerűségben várakoztok, majd utoljára használod ebben az országban a repülőjegyed és a személyid.

Leszállás iszonyú egyszerű nem tudod elhibázni. Igazából, ha nagyon félsz, hogy elrontod, akkor vegyülj be a birkaként azok közé, akik veled utaznak és kövesd őket. Leszállt a repülő logikusan befelé veszed az irányt mész a bőröndért. A kivetítőkön szerepel a járat száma és pl.: Budapest-London Luton megvan a bőrönd, ezek után átmész a biztonsági kapun. Annyit takar, hogy jegy ID card és ennyi volt már kijáratot megkeresed.  

A kezdetek

Néhány Facebook bejegyzés: